Discover Taiji 2022 Camp

HME tábor Prága

Tapasztalatok az edzőtáborból, egy újraértelmezett, fel nem fogható művészetről, ami anélkül is működik ha nem bonyolítjuk túl, sőt ekkor működik igazán. A semmi itt is több mindennél, amit tehetsz. Ne állj ellen és ne menekülj, ez a harmónia kulcsfontosságú két szélsősége, amit folyton el kell kerülnöd, így nem marad más csak az üresség. Felfoghatatlan ugye? ?

Itt kezdődik a Taijiquan, de nem itt ér véget

Nincsen Taiji fajin nélkül, nincs fajin song nélkül, nincs song felkészített test nélkül, nincs felkészített test átalakítás nélkül. Tehát a Taiji a test átalakításával kezdődik. A fajin a kezdete a Taijinak, enélkül nincs hatása az egészségre sem, ez az alap, ez a belépő a rendszerbe. Enélkül a Taiji nem nevezhető Taijinak. Ebben az egészben a harcművészet mindössze maximum 10%, a többi az önismereti út, testtudatosság és egészség. Ez a személyes hozzáállásom, nem minden esetre ez a százalékos leosztás igaz. (A fajin,a belső erőnek a megjelenítését takarja, a song pedig a lesüllyesztés, másképpen fogalmazva egyfajta nem ellenállást, hanem elengedést jelent.)

A test átalakítása azzal kezdődik, hogy kinyitjuk és felszabadítjuk a blokkolt területeket a testben, eleinte sok ilyen tapasztalható, szinte minden blokkolt és a Qi számára átjárhatatlan. Szabad út nélkül nincs Song és lesüllyesztés. A Qi mindenhol ott van de nem irányítható, ott gyűlik össze ahol nincs feszülés és blokk, tehát az egész testet el kell lazítani, de ez nem egy relaxált állapotot jelent. A metódus használatával tapasztalható, de előtte a megértésre törekedni hasztalan, csak téves elképzelések sorozatát hozná létre, ami igazán hátráltató tényezőnek számít. Nem az a lényeg, hogy mit gyakorlunk hanem, hogyan gyakorlunk. Néha tízszer százszor ismétlünk valamit, de csak egy pillanat volt értékes az egészből, tehát pillanatnyi volt a fejlődésünk benne. A helyes metódust követve tapasztalni kell, minél kevesebb gondolatot szőni a gyakorlat kapcsán. Nem mi tanulunk, hanem a testünk tanulja meg. Amíg a fej tele van ugráló gondolatokkal, nem tudunk belső figyelmet, pontosabban érzékelést kialakítani és használni. Ezek nélkül viszont nem jutunk messzire.

Nem minden Taijiquan, ami jól néz ki

Manapság többen gyakorolnak, akár vonaltartó nagy nevek is Taijit úgy, hogy nincs benne tartalom. Ez azért van mert így eladható és divatos. A nehéz gyakorlatokat ezzel kikerülik és egy felszínes könnyen végezhető formává egyszerűsítik a Taijit. Például 30 perces fa állás után jönnek az egylábas állások amikor már legkevésbé kívánja az ember. Ezek a statikusnak tűnő gyakorlatok két órát is igénybe vehetnek egy nap. Fontos észben tartani, hogy befektetett energia nélkül nincs valódi átalakulás.

Már a második ilyen táborban volt szerencsém részt venni, de újra abba a hibába estem, hogy azt hittem tudom milyen a Taiji és sejtem mire képes a Sifu, de arra jöttem rá ismét, hogy elképzelni is kár. Nehezen leírható szavakkal a képesség, a minőség, amit hordoz és folyton megmutat, ha épp szükség van bemutatóra. Már a haladó tanítványai is olyan minőséggel rendelkeznek, ami igen figyelemre méltó és ha van húsz év Taiji mögötted akkor is csak tátott szájjal tapasztalod, ami történik egy páros gyakorlás alkalmával. Újfent megjegyezném, hogy a páros gyakorlatok nem harcok és nem szolgálnak egyebet, csak visszajelzést adnak arról, hogy valamit kapizsgálunk-e már a Taijiból vagy csak azt hisszük, hogy már tudunk valamit. A gyakorlatok és az elmélet tudása itt ugyanis még a nullával egyenlő. Csak a képesség és minősége a mozdulatoknak, ami jelenthet valamit. Emlékeztetőül és segítségül újra megfogalmazom, hogy nem érdemes elképzelni, mert semmi nem tükrözi azt, amit itt tapasztaltam. Nincs olyan Youtube video, ami által felfogható lenne az érintés, ami a kiművelt Taiji gyakorló által történhet.

Ebben az évben úgy láttam, hogy a világ több tájáról összegyűlt emberek közül csak én jöttem Magyarországról. Még hivatalosan nem lettem oktatója a rendszernek, de törekszem rá továbbra is. Viszont az ismereteket a tőlem telhető módon szívesen leírtam azoknak aki érdeklődnek egy picit komolyabban az átlagnál.

Szintek és szintek között óriási a különbség

Az a gyakorló, akinek a tudása meghaladta az enyémet és nagyon sokat tudtam tanulni tőle, viszont én ki sem tudtam mozdítani az egyensúlyából, a széken ülő Sifu előtt esett, kelt, csúszott, feküdt apró érintések által. Hogyan lehetséges? Ettől teljesen eldobtam az agyam, hiszen már hozzám képest olyan jó volt, hogy azt hittem majdnem a Sifu szintjén van, de ez nagyon nagy tévedés volt. A szintek között akkora távolságok vannak amik alig felfoghatóak.

A semmi az új valami már megint, újra, sokadjára is!

Totálisan érthetetlen, hogy rengeteg olyan tapasztalatom volt, hogy amikor abbahagytam a mozdulatot vagy el sem kezdtem, úgymond nem csináltam semmit, akkor a gyakorlótársam elkezdett “lebegni” és billegni, majd elugrott vagy kidőlt. Azt mondták többen is, hogy valamire ilyenkor ráéreztem és nem tudnak ellenállni, de ezeket sajnos nem tudom megjegyezni, mert ilyenkor épp a semmit avagy szünetet tartottam, feladva a kivitelezést, a biztos kudarcra támaszkodva. Szó szerint őrület az agynak, mert nem tud megragadni semmit abból amikor jól sikerül egy mozdulat. Erre persze korábban felkészítettek minket, miszerint nem lehet kivitelezni a Taiji technikákat és nincs megtanulható titkos trükk csak a helyes vagy korrekt képesség, ami a kialakul a megfelelő testátalakító gyakorlatok által. Nem kivitelezhető a Taiji csak megtörténik, megjelenik ha van annak kivitelezésére felkészített ember. Nem megtanulható, de elsajátítható. Egyszerűsítve valami olyasmi történik, hogy üres teret hozunk létre a saját testünkben és ebbe beleesik és beleragad a partner vagy ellenfél, pedig nincs is ott semmi, mégis belezuhan.

Külső és belső stílus különbségei

A belső stílus nem használ fizikai erőt, illetve ha igen, akkor minimálisat és nem a megszokott módon hozza létre, tehát minden hagyományos izomfeszítéses mozdulat mehet a kukába, helyette egy új módszert kell tanulni. Külső stílusú ütésnél az ütést viszonylag hamar megtanulod majd évek alatt fejleszted tökéletesre, belső stílusnál évekig tanulod míg meglesz hogy mi is az ütés módja, utána viszont nem is kell fejleszteni.

Az érintés nélküli erő

Akik még sosem találkoztak nagymesterrel, vagy nagyon is találkoztak, mindenképpen felmerül bennük. a kérdés hogy az érintés nélküli erő létezik-e? Néha olyat is lehet látni és szerencsésebb esetben tapasztalni, hogy éppen újjal érintve képesek eldobni embereket a mesterek. Az ezzel kapcsolatos tévhiteket szeretném teljesen eloszlatni. Mindezt két biztos pontra építem és egy harmadikra, ami az első kettővel némileg ellentmondó.

1. Aki repül, erő által repül. Többször is volt lehetőségem érezni a saját bőrömön, hogy milyen élmény amikor egy nagy tudású Taiji mester úgymond eldob. Minden esetben volt kontakt és némi erő ami érezhető. (a belső erő másképp képződik de végeredményében az is erő)
2. Energiával nem lehet eldobni senkit. A Sifu egyértelműen kijelentette, hogy nem létezik olyan, hogy a Qi-vel, tehát érintés nélkül vagy puha ujjbegyekkel valakit eldobnak. Minden esetben megjelenik a belső erő, amihez kell a kontakt ami egy könnyen érezhető nyomással jár.
3. Könnyedén, erőfeszítés nélkül dobálhatóak az emberek. Mindezek ellenére a saját szememmel láttam, amikor ilyen történik élőben előttem, de ezt jobb ritka esetnek betudni. Gyakorlóként ezt nem szabad próbálgatni mert óriási tévút lesz belőle. Sok gyakorlás után viszont akár meg is jelenhet hasonló.

A belső erő előállítása és a felfoghatatlan üresség

Nos, ez egy rövid kifejtés lesz miszerint song-ból ellazításból és lesüllyesztésből és akadálytalan testből ered a belső erő, ez mind kell hozzá. Amikor sikerül kivitelezni, semmit nem érez a gyakorló, csak tétlenül áll és töri a fejét, hogy a másik mitől repült ekkorát, gyanakvóan az első gondolat az, hogy magától csinálta. Ez részben igaz is, viszont lére kellett hozni azt az ürességet amibe belezuhant a másik. Ezt annyit tapasztaltam, hogy konkretizálódott bennem, hogy jobb ha nem csinálok semmit, mert csak akkor működik. A visszajelzés csak a partneren látszik, nincs belül tapasztalható élménye, valóban üres mint a világűr, felfoghatatlan, megjegyezhetetlen, de kivitelezhető. Legnagyobb szerencsémre ezt is kifejtette a Sifu az egyik tanításában, hogy ez pontosan így van. Amikor jól csinálod nem érzel semmit, ez a semmi az egyetlen biztos pont amiből tudhatod, hogy nem rontottad el. Ellentmondásosnak tűnhet a dolog, de nekem nem célom meggyőzni senkit, csak leírom a leghasznosabb tapasztalatokat, hátha segít elkerülni néhány tévutat azoknak, akik hasonló cipőben járnak.

Forrásként az edzőtáboron elhangzottakat használtam és amit tapasztaltam, az alábbi linken érhető el a Adam Mizner Sifu, akit sokszor említek az írásban: https://discovertaiji.com

Várok mindenkit szeretettel, akiket érdekel ez a vonal vagy van kedve közösen gyakorolni és felfedezni a Taijiquan önismeretre és egészségre gyakorolt hatását!

Boldog mindenséget! ?

Mindenki Magyarországról sárga pólóban van a képen 🙂