HME tábor Prága
Most, amíg Prágában vagyok, gondoltam írok pár sort azoknak, akik a Taijiquan-t gyakorolják és érdekli őket a Heaven Man Earth avagy a Discovertaiji képzésein mit lehet tanulni Adam Miznertől.
Előre kell szóljak, hogy ez az írás nem akar mentes lenni a lelkes élménytől amiben a képzésen részem volt. Túlozni viszont nem fogok, csak pusztán az én észrevételemet írom le, nem kívülállóként.
Lényegében eszméletlen dolgokat tanultunk és teljesen átalakult minden eddigi elképzelésem a Taiji működéséről. Igen, megint, mint legutóbb, talán már unalmas hallani. Az alapok amiket sokfelől lehet hallani természetesen nem másak, csak olyan mintha eddig nem értettük volna ezeket, most pedig ugyanazokat halljuk, csak tisztán érthetően, leegyszerűsítve, minden színezéstől mentesen és nem utolsó sorban, nem csak láthatjuk, de meg is tanulhatjuk.
Tehát a lényeg, a testet kell átalakítani, hogy képes legyen kivitelezni az amúgy rettenetesen egyszerű technikáit a Taijinak, ami viszont teljesen ellentétes az eddig begyakorolt mozgástól. Mondok egy példát, mert most már nem csak nekem volt szerencsém repülni, hanem én is reptettem embereket. Reptetés egyenlő azzal, hogy nem csinálsz semmit és lepattannak rólad az emberek, minimum három méterre. A módszer amivel ezt kivitelezni képes a test, ellentétes attól, amit az elme gondol a fizikáról és a metódusról. Vagyis, ha tolnak lazulj bele ha azt akarod, hogy lepattanjanak rólad akkor süllyessz le. Körülbelül két napja tapasztalgattam ezt miután még mindig nem hittem el, hogy ez működhet és egyáltalán, hogy kerüli ki a fizikát a módszer. Mindegy. Elengedtem, úgy is ez a fő gyakorlat, hogy lazíts és lazíts és amikor azt hiszed, hogy sikerült, még akkor sem kezdted el a lazítást, tehát folytasd.
Az instruktorok nagyon ügyesek, de úgy érzem nem közelítik meg azt amit a Szifu tud. Mindenesetre azt kell mondjam megint csak nagyon megérte a sok pénzt, amibe került nekem ez a mulatság. Magyar fejjel az első nap csak néztem, hogy ennyi volt csak amit tanultunk, ezért fizettem egy vagyont? De aztán még én is képes voltam belátni, hogy ez így rendben volt nagyon. Fel kellett építeni a rendszert és a hetedik nap végére összeállt minden és lényegében csak rettenetesen egyszerű dolgokat csináltunk, pár mozdulat forma és páros gyakorlat volt minden, a bemelegítésen kívül. Ami nagyon fontos mert lényegében az is csak néhány gyakorlat, de sokat kell csinálni és jól ahhoz, hogy átalakítsa az ember testét. Maga a Taiji úgy működik, hogy ha átalakultál, akkor minden technika működik, nem is te csinálod, hanem csak megtörténik, de ha nem nyitott a test erre, tehát nincs átalakítva akkor, csak erőlködés van és nem jön létre semmi abból amit Taijinak hívnak. Csak gyenge utánzat lesz. Nem lehet kitalálni és elképzelni, hogy mit jelent valójában az amikor valaki jól csinálja. A sokéves Taijis múltammal és a ravasz gondolkodásommal próbáltam megérinteni a dolgot, de egész egyszerűen kudarcot vallottam. Mindent elölről kell kezdenem, ez egészen világos, de gyorsan lehet fejlődni azokhoz képest, akik most kezdik a dolgot.
Azt a tapasztalatom megosztanám, hogy leszakadt a vállam a gyakorlatoktól eleinte, aztán kiderült, hogy a sok módszer a vál lazítására működik rajtam is, hurrá! Ez abban nyilvánult meg, hogy egyszer csak megváltozott a vállam helyzete és onnantól nem fájt és nem is volt szükség használni, nem volt izom munka vele és mintha nem is lett volna. Nincs is szükség vállakra a Taijihoz, gontoltam én, ami ugye hasonlóan cseng mint az egyik alapelve, hogy leengedett vál vagy helyes váll stb. Nos gondolom így működik ez minden testrésszel. Meglepődtem azért, hogy annyi lazítás meg miegymás után a vállam tartásán még kellett dolgozni rettenetesen sokat, mert gyakran hittem, hogy most már jó, de nem, majd most, de nem, aztán egyszer csak jó lett. De persze egyértelmű ezek után, hogy most sem jó csak jobb mint volt. ?
További lényeg az érzékelés befelé, visszatérés, lecsendesedés, nem elég befelé figyelni, az kevés, ez nem mozi! Belső munka van keményen, izé, lazán, vagyis helyesen. Amikor a mester mondja a tanítványoknak, hogy azért vagytok bénák mert nem bíztok a lesüllyesztésben, na ezt átéltem teljes mértékben. Mintha most már látnék valamit abból, mit is jelent ez, de még nem bízok benne persze, azért se mert szkeptikusnak maradni fél lábbal egészséges dolog. ?
Szégyellhetném, hogy ennyi év munka után most tanultam meg ilyen alapvető dolgokat, de inkább úgy érzem, hogy jobb később mint soha, vagyis az ide vezető utat balgaság lenne hibáztatnom, hiszen ezen jutottam el ide. ?
Rengeteg féle emberrel gyakoroltam, sok kungfu stílus, karate, systema és egyéb vonalak köztük persze a Taijinak különböző ágai is mind jelen voltak. Jó volt látni a külső stílusok megdöbbent arcát. ? Mások is öltek éveket a Taijiba mégsem működtetnek benne semmit, mint ahogy nekem is van mit tanulnom még. Voltak teljesen kezdők is és haladók is, nagyon vegyes volt a csapat és mondhatom a bolygó minden részéről, európából szinte mindenhonnan, de azon túl is, pl Kanadából. Kis hazánkból viszont nem voltam egyedül, ami úgy derült ki véletlenül, klasszikus módon, hosszas gyakorlás és eszmecsere után, hogy jé, te is magyar vagy? De legalább a száz emberből összefutottunk szinte elsőre, véletlenül persze hangsúlyoznám ki megint.
Összevissza soraim után, a lényeg, hogy nagyon érdemes Tanulni Adamtól és kezdem azt érezni a válaszaiból, hogy rendben van, vagyis harmóniában magával, nem csak a Taijival, de ezt nem akarom megítélni, mindenki tegye maga ha akarja. Ha minden jól megy hamarosan tanítani is fogom tudni ezeket a módszereket, már nagyon várom, de még néhány dolog meg kell, hogy előzze ezt. A klasszikus kínai hagyomány érezhető, tehát nem lehet mindent, amit a tanítvány szeretne, ki kell várni és persze megtanulni amit meg kell. Az sem teljesen kizárt, hogy ezt az iskolát nekem lesz lehetőségem honosítani piros fehér zöld hazánkban. Meglátjuk, ha nincs rátermettebb legény a vidéken akkor én szívesen vállalom.
Legyetek jók és boldogok, közben pedig leengedett váll és lógó könyök.
